hvg.hu: A koronavírus hatalmas erővel tört mindannyiunk életébe, de talán lehet mondni, hogy mindenkit máshol talált el. Ön hogy élte meg a legnehezebb időszakokat?

Virág Judit: Én racionális ember vagyok, aki nagyon tudatosan alakítja az életét. Talán ezért is éltem át olyan fokú szorongással a tavaszi hónapokat. A bizonytalanságot nagyon rosszul viselem. Márpedig a vírusról kezdetben semmit sem tudtunk.

hvg.hu: A veszélyeket továbbra is nehezen mérjük fel, mégis valamennyire visszanyertük a hétköznapokat járvány idején.

V. J.: Igen, az ismereteink ma is eléggé hiányosak, mégis tudatában vagyunk azoknak az óvintézkedéseknek, amelyek mellett lehet dolgozni és létezni. Mi a cégben hetente tesztelünk mindenkit, hogy biztonságban érezhessük magunkat. A félelemérzés ugyan ennek ellenére fennmaradt, de nem hasonlítható a tavaszihoz, amikor a környezetemben, a családomban, a baráti körben szinte mindenki rettegett. Nem tudtuk, mi fog történni, mikor és kire sújt le a vírus. Az élet kiszámíthatatlanná vált, és ez mindenkit nyomottá, kedvetlenné tett.

A nyár második felében, szeptember elején aztán ízelítőt kaptunk, milyen lesz, ha egyszer tényleg vége a járványnak. A letargikus hónapok után az emberek felszabadultak, áthatotta őket az örömérzés, hogy minden újra indul.

hvg.hu: Az üzletben nem csak a járvány egészségügyi oldalával kellett megküzdeni, hanem a kényszerszünettel is. A második hullám gazdasági hatása gyengébb a tavaszinál?

V. J.: Szerencsénkre az újranyitás hatványozottan érződött a műkincspiacon. Hatalmas élmény volt a szeptemberi aukciónk, illetve a novemberi, pedig azt már csak az online térben tudtunk megtartani. A karácsony előtti érdeklődés hasonló sikert ígér az év utolsó aukcióján.

hvg.hu: Hogyan lehet, hogy a korlátozásoknak nincsen hatásuk?

V. J.: Találgatjuk magunk is, mi az oka, hogy az újranyitásból származó lendületet nem tudta megtörni a járvány második hulláma. A műtárgyak iránti kereslet a nemzetközi tapasztalatok szerint is megugrott. Vannak erre triviális magyarázatok, amely szerint a máskor utazásra költött pénzeket költik el sokan az aukciókon. Az otthoni bezártságban több idő marad az internetes böngészésre, és az általunk előtérbe állított világháború utáni és kortárs művészet épp azt a fiatalabb korosztályt vonzza, amely számára az online vásárlás komfortos.

hvg.hu: A képzőművészet talán az egyetlen, amit négy fal közt is megélhet az ember.

V. J.: Valóban, a racionális megközelítés nem nyújt teljes képet. Mikor újranyitottunk, és az első kiállításokat szerveztük, nem reméltük, hogy sokan el mernének jönni, hogy megnézzék. Aztán pont az ellenkezője történt. Fokozott érdeklődés és kíváncsiság volt érezhető, mert az emberek vágytak arra, hogy jó környezetben szépet lássanak. Egy kiállítás épp erre törekszik.

Sokan szomjazzák a nyugalmat, az állandóságot, a szépet. Ez maga a művészet.

hvg.hu: Biztos nyújt vigaszt, de nehezen konkurál 2020 valóságával.

V. J.: Hiába érzem én személyesen magamat jól a munkámban és az üzletben, ha azt látom, hogy milyen sokan kerültek viszont nagyon nehéz helyzetbe, anyagi bizonytalanságba. A rossz közérzetemhez az is hozzájárul, hogy sok orvos, és pedagógus barátunk van, akiknek elkeserítő körülmények között kell dolgozniuk minden megbecsülés nélkül. Ezen felül borzalmasan nyomaszt a mindennapokban minket körülvevő ingerültség. Nem csodálkozom rajta. Nekem is erőfeszítésembe kerül, hogy időnként ne csattanjak fel olyan esetekben, amelyek fölött máskor könnyedén átsiklottam.

hvg.hu: A vakcina talán hamarosan megszünteti a bizonytalanságot.

V. J.: Várom nagyon, hogy tavasszal eljöjjön az újjászületés, addigra csak túl leszünk a járványon, és megélhetjük az újraéledés örömét, vidámságát. Akkor talán csak az a tapasztalás marad meg 2020 tavaszáról, hogy lehet úgy is létezni, hogy az ember nem halmozza a programokat, és nem kell mindig mindenhol jelen lenni. Lehet időt találni a csendes visszavonulásra, olvasásra, gondolkodásra.